Hogyan alakul ki a heg? Mit értünk heg alatt, a hegek típusai, kezelési lehetőségek…

A heg a bőr gyógyulási folyamatának természetes velejárója. Baleset vagy sebészeti beavatkozás következtében sérült bőr gyógyulása során kötőszöveti rostokat képez. Ez a folyamat jól látható heg kialakulásához vezet. A sebhely kinézete, ill. mérete több tényezőtől függ. A sebhely „dolgozik” (változik az alakja és a mérete), ami a keletkezésétől számított 18 hónapon át is eltarthat. Komolyabb sérülések után keletkezhetnek vörös, kitüremkedő, folyamatosan növekvő hegek, melyek megzavarhatják viselőjük nyugalmát. Ezek a hegek viszketnek, csípnek, fájnak, és nem utolsó sorban korlátozzák az ízületek rugalmasságát.

A sebgyógyulás után különböző típusú hegek alakulhatnak ki:

  • Hipertrófiás (bőrszint feletti) hegek - a bőrsejt túlzott reprodukciójából keletkeznek, ezért hiperaktívnak is nevezik őket. Általában vörösek, vastagok és kemények. Gyakran viszketnek vagy fájnak. Kiemelkednek a bőr felszínéből, de az eredeti seb területén nem terjednek túl, ami azt jelenti, hogy a seb mérete meghatározza a heg nagyságát. A hipertrófiás hegek kialakulása általában a sérülés után két héten belül elkezdődik.
  • Keloidos (túlburjánzott) hegek - ezek vastag, kerek, szabálytalan hegszövet-csomók, melyek az eredeti seb határait nem tartják tiszteletben, túlterjeszkednek azon. Színük a környező bőrterülettől eltérően gyakran vörös vagy sötétebb. A keloidok a bőrt ért sérülés után jóval később is kifejlődhetnek, továbbá terhesség idején rosszabbodhatnak. Bármilyen életkorban előfordulhatnak, de gyakrabban keletkeznek fiatal és/vagy sötétbőrű betegeken. A keloidos heg kialakulására való hajlam örökletes lehet.  
  • Atrófiás (bemélyedéses) hegek - akkor keletkeznek, amikor a gyógyulási folyamat során nem képződik elegendő új kötőszöveti rost. Így a forradás utáni heg mélyebben helyezkedik el, mint a környező bőr felszíne (pl. akné vagy bárányhimlő után).
  • Kinek ajánljuk a sebhelyek korrekcióját?

Hegkorrekció

Kinek ajánljuk ezt a beavatkozást?

A beavatkozást olyan pácienseknek ajánljuk, akiknél műtét vagy baleset után hegek keletkeztek, és nincsenek megelégedve azok kinézetével, ill. állapotával. A hegeket semmilyen módszerrel nem lehet eltávolítani, de javítani lehet az alakjukon és a kinézetükön.

Mikor a legmegfelelőbb a beteg számára a beavatkozás?

A hegkorrekció életkortól független, de tekintettel kell lenni a beteg lelki érettségére. Akkor döntsön a beteg a beavatkozás mellett, ha a hegesedés miatt ő maga elégedetlen a külsejével, ha a sebhelyek, hegek pszichés problémát, diszkomfort érzést okoznak. Az esztétikai sebészet mindezen segíteni tud, van lehetőség a hegek esztétikusabbá tételére. Fontos a beavatkozás előtti orvosi konzultáció a hegkorrekció módját illetően.

Hogyan kezeljük a hegek egyes típusait?

  • Kidomborodó hegek (keloidok) – Diprophossal lehet korrigálni őket. Többnyire elegendőnek bizonyul az injekció háromszori alkalmazása, egymáshoz képest 3 hetes időközzel. A heg a bőrfelszínnel egy vonalba kerül, és visszahúzódik a bőrpír.
  • A bőrön bemélyedést okozó hegek – korrekciójuknál bélelő anyagok használata lehetséges. Ezeket tű segítségével applikáljuk, miközben a tűszúrás pontjában speciális gél segítségével helyi érzéstelenítést alkalmazunk.
  • Kiterjedt, ill. sérülés utáni hegek korrekciója – az eredeti heget sebészeti eljárással eltávolítjuk, és speciális plasztikai varrattal összehúzzuk. Az összes fent említett beavatkozás többnyire ambuláns sebészeti beavatkozás, és ezért nem szükséges azt megelőzően műtét előtti kivizsgáláson részt venni.

A kezelés időtartama: a heg méretétől függően kb. 30-60 perc, ambuláns beavatkozásról van szó

Érzéstelenítés: helyi érzéstelenítés

Lehetséges mellékhatások: ideiglenes, enyhén húzódó érzés a varratnál

Lehetséges komplikációk: fertőzés, vérzés, vérömleny

Gyógyulási időszak: A páciens rögtön munkába állhat, azonban a seb legalább egy hétig ne érintkezzen vízzel. Az öltéseket 7-14 nap után szedik ki attól függően, hol található a seb. Ez alatt az idő alatt ajánlatos korlátozni a túlzott fizikai tevékenységet.

Bőrkinövések eltávolítása

A bőrkinövések (Fibromata mollia pendulantia) a kötőszövet jóindulatú bőrképződményei. Időskorban jelennek meg leginkább, leggyakrabban azokon a helyeken, ahol a bőrfelületek összedörzsölődnek, mint a nyakon, hónaljban, lágyék táján. A férfiak és nők érintettsége azonos, a nemek között ebben nincs különbség, genetikai predispozíció esetén megjelenhet a fiataloknál is. A fibrómák a bőrrel megegyező színű apró, puha bőrkinövések, melyek fokozatosan nőnek. Van, hogy csak tapintással lehet érezni a bőrből alig kiemelkedő apró kis növedéket, előfordulhatnak azonban nagyobb, akár lencse- vagy babnagyságú fibrómák is.  Nagyobb fibromák esetén jól látható a jellegzetes vékony nyél, és az annak végén ülő, puha tapintatú, mozdítható, gombostű fejéhez hasonlatos gömböcske.

A bőrkinövések eltávolítása egy korrekt dermatológus számára rutin feladat. A mai orvostudomány különböző módon kezeli a kinövéseket. A leggyakoribb eljárások közé tartozik a koaguláció és a lézerterápia. A lézer készülékek lehetővé teszik, hogy nagy eredményességgel távolítsuk el a nem kívánt bőrkinövéseket, hátrány viszont a beavatkozás magas költsége. A koagulációs módszerek az elektrokoagulációt használják, vagy az RF koaguláció modernebb változatát.

Az elektrokoaguláció magas frekvenciájú áramot használ a célirányos szövetroncsolásra. Az RF koaguláció egy olyan módszer, amelynél a rádiófrekvenciás hullámok (RF) segítségével eltávolíthatóak az apró kinövések, a bőrfelület egyenetlenségei, vagy a kitágult erecskék.

Az RF koaguláció előnye, hogy kisebb a környező szövetrész sérülése, rövidebb a gyógyulási idő, minimális a hegesedés, ill. más mellékhatás esélye, továbbá a kozmetikai szempontból kiváló eredmény, amely egyenértékű a lézeres kezelés nyújtotta eredménnyel.
.