A nyári hőségben megdagadnak a lábai, és este olyan érzése van, mintha átment volna rajtuk a gőzhenger? Észrevette a seprűvénákat a lábszárán? A visszér nem csak esztétikai probléma.
Hogyan alakulnak ki a visszerek?
Az alsó végtagi ereknek nem könnyű: legtávolabb vannak a szívtől, és egyben a legalacsonyabban is. A szívizom pumpáló funkciója itt már nem működik, és a vérnek nagy távolságot kell leküzdenie a Föld vonzerejével ellentétes irányban. Ha ezeknek az ereknek gyenge a faluk, a vér nyomása miatt kitágulnak. Még inkább súlyosbítja a helyzetet, ha a vénabillentyűk, amelyek biztosítják a normális áramlás irányát, nem működnek jól. A vér, amelynek a bokáktól a szív felé, és a felületi erekből a mélyvénás rendszerbe kellene áramlania, a beteg erekben lelassul, felhalmozódik vagy akár visszatér a beteg vénákba. Ennek következtében nem esztétikus csomók alakulnak ki, amelyek kitüremkednek a bőr felszínén. Leggyakrabban a lábikra hátsó részén, a térdhajlatban és a comb belső részén jelennek meg.
Figyeljen a seprűvénákra
Kezdetben ugyan nem veszélyesek, inkább csak nem szépek, de keletkezhetnek belőlük visszerek, vagy egyéb érrendszeri megbetegedések. Bizonyos esetekben azonban nincs közöttük összefüggés, és a háttérben lehetnek például nőgyógyászati megbetegedések, hormonális zavarok, fogamzásgátlók használata vagy helytelen életmód.
A krónikus vénás betegséget, más néven visszérbetegséget leggyakrabban az érrendszerben előforduló vérkeringési zavar okozza. A vér a nyomás és a visszaáramlás hatására összegyűlik a lábakban, ami gyulladásos folyamatokat okozhat, s ez akár kóros elváltozáshoz is vezethet. A problémára figyelmeztet a lábak dagadása, ami főleg nappal, álló helyzetben jelentős, ugyanakkor vízszintes helyzetben és éjszaka mérséklődik.
A duzzanat leggyakrabban a boka körül lokalizálódik. Majd a betegség előrehaladtával, főképp, ha időben nem kezelik, fokozatosan bedagadhat az egész lábszár, majd megjelennek a bőr trofikus elváltozásai (a bőr nem megfelelő táplálása miatt), főleg szabálytalan alakú lila-barnás pigmentált foltok, a szőrzet ritkul, és később eltűnik, a bőr elvékonyodik, feszes, fényes lesz, és kevésbé ellenálló a vegyi és fizikai sérülésekkel szemben. Legsúlyosabb trofikus sérülés a lábszárfekély.
„Sokan meg van győződve arról, hogy mély visszerei vannak. Tévednek, ilyenek nem léteznek. A visszértágulat a felszíni vénák gyulladása” – helyezi más megvilágításba ezt a kérdést MUDr. Tibor Molčan. „A visszereket az első stádiumban kompressziós kötszerekkel, elasztikus harisnyákkal és gyógyszerekkel lehet kezelni, ezek támogatják az érfal rugalmasságát. Sajnos, nem létezik gyógyszer, amellyel meg tudnánk téveszteni a vénás rendszerben működő fizikai törvényeket, nevezetesen a vér lefelé történő áramlását, az erek tágulását és a nyomásnövekedést bennük. A nagyobb visszereket ezért csak műtéttel lehet eltávolítani” – magyarázza az érsebész.
Az érrendszer megbetegedését legtöbbször a visszerek jelzik
A duzzanaton kívül jelentkezhetnek seprűvénák, retikuláris vénatágulatok vagy fő vénatörzsek, később észlelhetjük a különböző trofikus bőrelváltozásokat. Ez nem csak esztétikai probléma, de mindenekelőtt súlyos egészségügyi gond, amit nem szabad alábecsülni. A fájdalom jelentősen korlátozza az érintett személy életmódját. Ebben a betegségben szenved a 30 – 40 éves férfiak 3%-a, a 70-es éveiket betöltő férfiak 40%-a. Nincsenek jobb helyzetben a nők sem. A 30 - 40 év körüli nők 20%-át, a 70-es éveikben élőknek már 50%-át érinti ez a betegség. Tudni kell, hogy korai és megfelelő kezeléssel megelőzhető a betegség, és kezdeti stádiumban megakadályozható a betegség előrehaladása. A gyógyszeres kezelés időben megállíthatja vagy enyhítheti a betegséggel kapcsolatos szövődmények kialakulását.
Korai kezelés - halaszthatatlan dolog
Korai stádiumban a betegség könnyű lefolyású (lábdagadás, éjszakai izomgörcsök, nehézláb érzés, viszketés, égető és feszítő érzés, érintésre érzékeny láb), és megakadályozható az átmenet a súlyosabb stádiumba, mint például a visszerek vagy a lábszárfekély. Ha észleli bármelyik tünetet az alsó végtagjain, ne feledje, hogy ezek a krónikus érbetegség első vészjelzései, és azonnal el kell kezdeni a kezelést.
Mikor kell fokozottabban figyelni?
Az érrendszer megbetegedésére akkor kell gondolnia, ha nehéznek érzi a lábait, lábdagadást észlel, meleg, sőt égető érzést, éjszakai lábgörcsöket, zsibbadást, viszketést. Növelje az éberségét, ha mindkét szülője ettől a betegségtől szenved. 89% az esélye annak, hogy Ön is örökli ezt a betegséget. Az esetben, ha csak az egyik szülője beteg, ez az esély 47%. Ha távolabbi rokonról van szó, a rizikó még mindig 20%. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik az életkor, a túlsúly vagy az ismétlődő terhesség. Veszélyeztetettek azok is, akiknek hosszú ideig kell állniuk vagy ülniük a munkahelyükön - fodrászok, pincérek, eladók, hivatalnokok. A betegség azoknál is jelentkezhet, akik hosszú ideig szednek hormonális fogamzásgátlót, különösen, ha ezt összekötik a dohányzással.
Az érrendszer funkciói és kezelésük
Az érrendszer feladata visszajuttatni a vért a szívbe. Tudatosítani kell, hogy ez a gravitációval ellentétes passzív mozgás. Ezt a folyamatot támogatja az alsó végtagok izmainak mozgása (izompumpa), a szívben keletkező negatív nyomás és a légzés (a rekeszizom). Fontos feladatot töltenek be az érben lévő billentyűk, amelyek megakadályozzák a vér visszafelé áramlását. Az érrendszer mély és felszíni vénákból áll. A mélyvénás rendszer a vér 90%-át szállítja vissza a szívbe, a fennmaradó 10%-ot az erek felszíni hálózata. A mélyvénás kezelés súlypontja a gyógyszeres kezelés és kompressziós harisnyák viselése. Fontos a járás is, amely támogatja a lábikra izmainak pumpáló szerepét.
A nyomás segít, de …
Az orvosok többsége a visszeres pácienseknek ajánlja az egészségügyi harisnyák használatát, de néhány szakember kétségbe vonja a hatékonyságukat. Bár ezek ma már nem olyan visszataszító gumiharisnyák, mint amilyeneket nagyanyáink hordtak, ennek ellenére nem tartoznak a kedvelt ruhadarabok közé. Mindenki, aki kompressziós harisnyát visel, tudja, milyen kereszt ez. „Sokan elutasítják, mert nagyon meleg, és kényelmetlen a felhúzása” – magyarázza MUDr. Tibor Molčan. „Sokszor hibáznak maguk az orvosok is: gondolkodás nélkül előírnak második osztályba tartozó kompressziós harisnyát ott, ahol elég lenne első osztályú is. Az a tapasztalatunk, hogy nyári időszakban a páciensek csaknem háromnegyede nem hordja!” Sok embernek elég lenne preventív térdharisnya, amely elegendő nyomással rendelkezik, és a szövött anyag kevesebb lycrát tartalmaz. Molčan doktor úr ezt ajánlja mindenkinek, aki álló vagy ülőmunkát végez, és hajlamos a vénás megbetegedésre. Ha Ön eladónő, fodrásznő, sok időt tölt az autójában vagy a számítógép előtt, szerezzen be magának ilyen térdharisnyát. Ruhaviselete részévé kellene válnia, még akkor is, ha csak most kezd dagadni a lába, ha csak az első visszerek kezdenek kialakulni, vagy a seprűvénák szklerotizációján van túl. A nőknek terhesség idején kimondottan megkönnyebbülést jelent. A kompressziós kezeléshez tartoznak a nyomókötések is. Közvetlenül a műtétek után, súlyos eseteknél és túlsúlyos pácienseknél használják őket. Fontos, hogy a lábat helyesen kötszerezzük be, a szórólapon lévő használati utasítás vagy az egészségügyi nővér instrukciói szerint.
A felületi érrendszer megbetegedésekor a megoldás a beteg rész műtéti eltávolítása, a szklerotizáció, a lézer vagy a rádiófrekvenciás abláció gyógyszeres támogatással. Ezek a kezelési módok csak a járóbeteg-rendelőben állnak rendelkezésre, és az orvos dönti el, melyik lehetőség a legmegfelelőbb. Csak a gyulladást megszüntető kezelés növeli a vénás rendszer feszültségét és erősíti az ereket, mindezzel megelőzhetők a további egészségügyi szövődmények, és elkerülhető az átmenet a betegség súlyosabb stádiumába.
Seprűvénákra szklerotizáció
A szklerotizáció a leghatékonyabb módszer a seprűvénák és hálós erek kezelésére. Ezt kétféleképen végezhetik el. A lézeres szklerotizációt bőrgyógyászok végzik. Tulajdonképpen az eret hőkárosodás éri, amely ezután bezáródik. Molčan doktor azonban ezt a kezelést nem ajánlja, mert kevésbé biztonságos, kevésbé hatékony és fájdalmasabb, mint a másik típus: az intravénás szklerotizáció. Ez azonban csak a tapasztalt angiológusok és érsebészek kezébe tartozik.
Az érbe olyan anyagot szúrnak, amely a visszér falában gyulladást okoz, és az egészet vagy annak egy részét megsemmisíti. Ez azonban „csak” a felületi visszérgyulladás, trhombophlebitis. Ha a szklerotizáló anyag a mélyvénás rendszerbe kerülne, akkor mélyvénás gyulladást, trombózist okozhat. És ez nagyon veszélyes. „Az intravénás szklerotizáció rendkívül kímélő ambuláns eljárás, amely tíztől húsz percig tart. Az orvos egy speciális jelölő tollal kijelöli a visszereket, majd a kijelölt helyeken egy nagyon finom tűvel a hatóanyagot oldat vagy hab formájában bejuttatja az érbe” – írja le a beavatkozást MUDr. Tibor Močan. A beavatkozást nem egyszerre végzik, hanem több részletben, a kezelés időtartama és anyagi okok miatt is. A beavatkozás utáni napon a beteg munkaképes, de a következő két hétben viselnie kell a kompressziós harisnyát. Éjszaka le kell vetni.
Nem rémregény
A nagyobb visszereket is lehet szklerotizálni, de ezeket legjobb műteni. Napjainkban az operációtól már nem kell hideglelést kapni. „A nagy sebekkel járó drasztikus beavatkozások már a múlté. Az új mikrosebészeti technika használata lehetővé teszi számunkra, hogy a műtétet ne csak jól, de kímélően és esztétikusan végezzük el” – állítja doktor Molčan. A bökkenő az, hogy néhány páciens erőnek-erejével nyomást gyakorol az orvosra, hogy szklerotizációs vagy lézeres műtétet végezzen, mert a klasszikustól félnek. „A jó szakembernek önállóan kell döntenie arról, hogy a páciensnek melyik módszer a legmegfelelőbb. Függ ez a visszér nagyságától, az életkortól, attól, hogy az egész ér sérült-e, vagy csak az elágazása, és hogy a pácienst először operálják-e, vagy például már harmadik alkalommal. Ha az orvos úgy gondolja, hogy az adott esetben a hagyományos műtét a legjobb, nem kell tőle félni.” A hagyományos műtét kétféle módon történik, ezeket lehet kombinálni. A sérült eret, vagy egy részét a bőrön ejtett pici, három-, négymilliméteres szúrás helyén át kiemelik, vagy kihúzzák belülről a lágyéknál. Az anesztézia nagyon kímélő, nem szükséges teljes, csak spinális érzéstelenítés. A műtét utáni napon a páciens a saját lábán mehet haza. Valószínűleg csak az egyik lábán végzik el a visszér műtétet. Ha a másik lábán is vannak, erre a beavatkozásra legkorábban egy hónap múlva számítson. A lábát bekötszerezik, később kompressziós harisnyát kell hordania. Hátrány, hogy 10-14 napot otthon betegállományban kell töltenie.
Sláger a lézer
A lézeres műtét kényelmesebb, de drágább. Ennél egyszerre egy sebet „szúrnak”, ezért a gyógyulás gyorsabb. A páciens eltölt otthon 2-3 napot, kompressziós harisnyát hord, vagy kötszert, és ezután mozgást írnak elő. „Az emberek ezt a fajta műtétet nagyon kérik, de ez nem mindenkinek megfelelő. Ezenkívül néhány magánközpontban ezt kérésre helyi érzéstelenítéssel végzik, ami nagyon fájdalmas lehet. Én a pácienseimnek inkább a teljes anesztéziát ajánlom. Manapság ezt már nagyon kímélően végzik, és biztonságos azok számára is, akiknek más komoly járulékos betegségei vannak” – világosít fel Molčan doktor úr.
A fő vénatörzsek kivizsgálása – Vena Saphena Magna
A fő vénatörzseket (Safena Magna) az EVRF ® segítségével helyi érzéstelenítésben, mini-invazív, biztonságos és fájdalommentes beavatkozással távolítják el. Korszerű felületi anyaggal ellátott speciális katéter biztosítja annak zökkenőmentes és gyors bevezetését. A fő vénatörzs termokoagulációját 4 cm hosszú szekvenciákban végzik. Ezzel a módszerrel az egész ér 5-10 perc alatt elzáródik. Az elzárt törzset nem távolítják el, a helyén fokozatosan kötőszövet alakul ki. A módszer gyors, hatékony és biztonságos. Más módszerektől eltérően nincsenek kellemetlen és potenciálisan veszélyes mellékhatások, mint a pigmentációs hibák, felületi visszérgyulladás (thrombophlebitis) vagy mélyvénás trombózis. A pácienseknek csak minimálisan rossz a közérzetük, és a beavatkozás utáni napon visszatérhetnek mindennapi tevékenységeikhez.
-
A beavatkozás helyi érzéstelenítéssel történik, nem szükséges sem a teljes, sem a spinális anesztézia.
-
Nincs szükség kórházi kezelésre.
-
Közvetlenül a beavatkozás után a beteg teljesen mozgásképes.
-
A beavatkozás utáni naptól a páciens munkaképes, nem szükséges hosszabb betegállomány.
-
A sebhely minimális – jobb kozmetikai hatás.
-
Kisebb vagy semmilyen kék foltok a beavatkozás után.
-
A hosszú távú eredmények ugyanolyanok, mint a hagyományos műtétnél.
Mi legyen velük?
Válasszon olyan szakembert, aki tapasztalattal rendelkezik az érgyógyászatban. A döntést, hogy a kezelés melyik módja a legjobb Önnek, bízza rá. Négy kezelési eljárásról van szó, amelyeket az orvos kombinálhat és kiegészíthet. Ez függ a betegség stádiumától, az orvos tapasztalatától és az egészségügyi intézmény lehetőségeitől.
- Kompressziós terápia, azaz elasztikus kompressziós harisnya vagy kötszer: minden osztályút, az elsőt kivéve félévenként téríti a biztosító. Felírhatja a körzeti orvos, az angiológus, az érsebész és az általános sebész. Preventív elasztikus térdharisnyát, combharisnyát gyógyászati segédeszközöket árusító boltokban, hipermarketekben saját költségén veheti meg.
- Vénákat erősítő készítmények, tehát az érfalat és a vénabillentyűt erősítő gyógyszerek: növényi kivonatokból gyártják őket, például Varixinal és Antistax, vagy vannak szintetikusak, mint például a Detralex, Venoruton, Cyclo 3 fort, Ginkor fort. Felírhatja a körzeti orvos, az érsebész, általános sebész, angiológus, belgyógyász. A készítmények árát részben a páciens maga fizeti. Megvásárolhatóak vény nélkül is, ez esetben a teljes árat kell téríteni.
- Szklerotizáció: a lézereset a bőrgyógyászok végzik. Ez iránt aránylag nagy az érdeklődés, az eredmény azonban kétséges. Nem egyszer komplikációkkal végződik, vagy jelentősebb eredmény nélkül. Az intravénás szklerotizáció sokkal hatékonyabb, és az angiológusok, illetve az érsebészek kezébe tartozik. Mindkét beavatkozást magánrendelőkben is végzik, és ezt a páciens saját zsebből téríti.
- Klasszikus vagy lézeres műtét: akkor vár ez Önre, ha kiterjedt visszerei vannak, jelentős elváltozásokkal. A klasszikus sebészeti beavatkozást specialisták végzik az érsebészeti osztályokon, angiosebészeti klinikákon, a Nemzeti Közegészségügyi Intézet szív- és érrendszeri betegségek osztályán. A lézeres műtétet néhány magánközpontban és érsebészeti rendelőben is elvégzik. Válasszon olyan szakembert, akinek az érrendszeri betegségekkel és műtétekkel mindennapos gyakorlati tapasztalata van.
- Rádiófrekvenciás abláció: ez egy mini-invazív, biztonságos és fájdalommentes beavatkozás helyi érzéstelenítéssel. A módszer gyors és hatékony. Más módszerekkel ellentétben nem alakulnak ki kellemetlen és veszélyes mellékhatások, mint a pigmentációs hibák, felületi visszérgyulladás (thrombophlebitis) vagy mélyvénás trombózis. Ezt az új módszert a visszerek kezelésére Szlovákiában csak néhány munkahelyen alkalmazzák.
A visszerek rádiófrekvenciás ablációval történő kezelésének szemléltetése: